2024/03/18

Ökológiai kérődzés szabadságszerető szemmel

Az alábbi ökológiai- és kortünet-bejegyzés szerzője a jägarin-GPT, a tartalma bármikor dinamikusan változhat. (Különvélemény béta-teszt.) 


Néhány hónapja tervezem ennek az ökológiai, "filozófiai", vagy nevezzük, aminek akarjuk (akár ömlengésnek is) - bejegyzésnek a közzétételét. Mivel személyes blog, személyes a vélemény is. Kaptam egy löketet a légkörrel, időjárással, zivatarokkal foglalkozó ismerőseimtől is. Ezek a témák számomra is "szent tehenek", és pont egy "szarvasmarha-pukk...-hatás + egyél margarint"-mém váltotta ki a vázlatként létező bejegyzés élesítését.

Mert a szarvasmarhák bélgáz-termelése - egyes statisztikák szerint - annyi metánt bocsát ki, amennyit még az északi félteke fagyos részén a permafrost olvadása se termel ki. (Érdekelne amúgy, ezeket miként mérik, pukk/köbméterben mondjuk? - de van egzaktabb olvasnivalóm egyelőre.) 

Mindig van mire fogni, de az emberi marhaságra sosem lehet. Az tilos és lehetetlen.
Azt fel se merem hozni, hogy az éghajlat-változásnak mik lehetnek az okai. 
Mert nem tudjuk pontosan: az időjárás kaotikus rendszer, a Föld és a Kozmosz pedig Élőlény.

Mi is benne vagyunk nyilván, a robbanásszerű népesség-gyarapodással ugyanúgy, ahogy a Természet ciklikussága. A minden-mindenre hat, ok-okozati alapelv érvénye általános, de éghajlati szinten, ha a Föld történetét nézzük, csak fikarcnyi idő telt el a jégkorszak óta.   

Felnevettem, amikor elindult ez a vonal - jó ideje megy amúgy a szarvasmarha-tartás anti-prop., a kérődző állatokat szokás hibáztatni a metán- és széndioxid-kibocsátás végett, igaz, egyes helyeken tényleg sokan vannak (bár az emberi marhához képest kevesebben), viszont a kisgazdaságokban, megfelelő környezetben egészen más az állattartás, mint zárt helyen.

Megjegyzés: részemről gyerekkori trauma az oviból - vagy valami érzékenységi vacak, vagy csak szociológiai ok, simán lehet ez is, az is, amaz is, de máig:
  • se vaj, se tej, se ráma, se túró, mind undorító;
  • a beleimben mind kidobódó
  • Ettől még objektíven a tej az tej, és nem ál-tej.
  • kemény-sajt pedig bármikor 😊
No de az "alternatíva" zömmel még rosszabb is lehet, a cseberből vederbe esés példája. Legalábbis,  ahogy látom. Műhús, műtojás, proteinszelet.

A kiindulóponthoz és a pótmegoldásokhoz visszatérve: az utóbbi években kitaláltak ezernyi megoldást, ami "olyan lesz, de mégsem teljesen."
Ide tartozik a Co2-kibocsátás csökkentése, és az állati fehérjék pótlása mással, egyes termékek új megnevezése, ál-elnevezése.

Van már csirkemell-sonka, közben látott már valaki disznócsirkét? (Jó, a fantáziámmal már kitaláltam, mint sok hibrid állatot, bár nem ételként gondoltam rájuk.) 

Világszerte a lakosság a vidék/város arányt nézve megváltozott kb. 30-40 év alatt a 70:30%-ról lassan a fordítottjára.

Más típusú ellátás kell a mai élethez, a város nem termel, zömmel a kereskedésből él, a technológia segíti a világ másik feléről érkező termékek áramlását, amihez elképesztő mennyiségű szállítóhajó (egy hajó káros-anyag-kibocsátása majdnem egy európai városé, mondjuk a súlya is), még több repülő, kamion kell, csak a hazai helyi logisztika működése is elképesztő - egyszerű példa, ha Nyíregyházáról Debrecenbe kell szállítani akár pár kamu távol-keleti tech cuccot, át kell szállítani a pesti logisztikai központba (lehet, csak 800 ft a tényleges érték, és simán lehet, hogy pocsék a minősége, mert sokan árulnak utánzatot, bár itt már a tudatossági szűrőt kéne bekapcsolni. Sokan be is kapcsolják, de sokan tojnak rá, közben a kiszállítási díj több lehet, mint a termék értéke.)

Ismét a tehenek. 

Ismerjük a túllegeltetést. 

A sztyep/erdős-sztyep övezet kultúráinak, életmódjának, történelmének, néprajzának érdeklődőjeként azt olvastam, hallottam több olyan kutatótól, akik a még megmaradt kultúrákban is jelen vannak, vagy történészektől és régi utazók, földrajzosok könyveiből (idő-utazni sajna nem tudok, de tőlük másodkézből sokat hallottam), hogy egy idő után jóval nagyobb kereskedelmi köre alakult ki a nagyállattartásnak, ami hozzájárult a kiszáradáshoz az eurázsiai sztyep, erdős-sztyep-övezetben, ami kb. az Alföldtől és Moldvától Koreáig tart - de erre közeli példa Hazánk is a Monarchia, Mária Terézia idejéből. 
De példának ott az Aral-tó a kazak-özbeg határon, ahol a szovjet időktől kis túlzással elöntöztek gyapottermesztésre két teljes folyót, ami szinte egész Közép-Ázsiát táplálta.

Itthon a boci-felvevő piac hatalmas volt, mert olyan fajtákat tenyésztettünk, amit nagyon szerettek nyugatabbra is, a hús, tej stb. minősége feltehetően jobb volt, mint a sok északabbi területen élő boci-sorstársaké - de kellett hozzá a diverz legelő is. Nem a sivár pusztaság volt a jellemző, hanem egy természetesen mozaikos terület, nádasok, mocsarak, ligeterdők, turjánosok, füves rétek, ezer ágon érkező kisebb folyóvizekkel. Nem véletlen a hasonlóság a pusztulás és puszta kifejezés közt. Volt is mit legelnie az állatnak, ahogy pár helyen most is van. Itthon minőségi legelők zömmel a Nemzeti parkok területén vannak.

Emellett - európai oldalon - talán az Alpok és Erdély, Balkán egyes részei kivételt képeznek, ahol a hegyi legelők közelében élő népek zömmel megtartották maguknak, családjuknak azt a kincset, amibe "befektettek", mellesleg a bocik önjárók, hazatalálnak, vagy rideg-tartásban élnek a havasokban. 

Aztán jött a gabonafélék üzlete, hiszen az is elég jó (öntés)talajon nőtt, sok-száz éve a környezethez idomult fajtákból termesztettük. [ Szóba hozhatnánk a mai Ukrajnát, Dél-Oroszországot is a csernozjom-talajjal - ma ez is állítólag "cause of conflict", mert a némettől a kínaiakig bérlik az ottani földet. ]

Megérkezett a "hajózni kell"-korszak, és egyre több gabona is kellett a birodalomnak (igen, tán ekkor vágtak el százezer természetes folyosót.)

Nyilván nem lehet ezt a korszakot kizárólag negatívan értelmezni, mert közben az intellektuális, tudományos, stb. oldalunk is tovább erősödött - de elkezdtük elfeledni azt az autonóm életmódot, ami jellemző volt a Kárpát-medencére és annak majd minden népére. 

A kereskedelem (hajózás, Bécs felé szállítás) érdekében egyre inkább el lettek vágva a fokok, erdők, természetes legelők a Víztől. Még több marha, még több búza kellett. 
Miközben volt egy erős diverzitás a paraszti kultúrában, régészeink friss eredményei is említik, hogy már az Árpád-korban az Alföld keleti és középső része kultúr-táj volt, igaz, nem nyírták ki a természetet, s nem egy dimenzióban zajlott a termelés sem. Nem a monokultúra dominált.

Zöldség, gyümölcs és szőlő, gabona, hal - minden helyben volt, és aki nem csak a gigászi hasznot nézte, az élhetett egy szabad, részben önfenntartó világban, sőt, még haszonnal is - a pákászat jó példa: ugyanazt ette a gróf, mint a paraszt/pákász, úri lakomának számított a Réti csík (fiatalabbak kedvéért: olyan értéke lehetett, mint ma a hegyi patakokban élő pisztrángnak, vagy a süllőnek, harcsának, nem honos halak közül pedig a lazacnak), mert hiába élt a fél országban, megfogni nem tudta mindenki; mesterség volt, de közben ott volt a barack, alma, eper, szamóca, körte, tönköly, köles, sokféle gomba. (A paradicsom, paprika, dinnye kb. mindenkinek ismert.)
Aki tudott, igény szerint a Felvidéken, Budapesten, Erdélyben, Partiumban stb. erős szellemi életben, tanulásban részesülhetett.

Pákászok: íme egy rövidfilm az utolsó pákászról - talán létezik még néhány rejtett lélek ebben a "műfajban", bár Hany Istók reinkarnációja se teljesen kizárható, akkor viszont Ő lesz a Pák Ász.


A 20. század elején még létezett egy reneszánsza az önfenntartó életmódnak is a tanyabokrokkal, ami közel sem azt jelentette, hogy elmaradottságban éltek. Nyilván másként, mint ma, és vannak még ilyen helyek, de ha kell, ott is van mindenféle hálózat (ahogy Gyimesben is.)

A kollektivizálás persze elvette mindezt, az ismert geopolitikai / háborús okok miatt nyilván, de jelen írásnak nem célja, hogy ezeket feltárja, bár a szerző már gyerekkorában szomorúan nézte a vonatról az elhagyott kunsági tanyákat, ahol ligeterdők, gyümölcsfák, helyenként maradvány-vizek táplálták az Életet, azt a világot, ahol az ember ismerte a gombákat, a természetben élő gyógynövényeket, fűszernövényeket, ismerte az időjárást, GPS nélkül is tudta, hol van Észak, - és: látta az Eget.

Igen, fel kell hozzá kelni időben, bár ma is lehet kompromisszumot kötni, a két világ működhet egyszerre, ha tartva van a mérték. Nem véletlen, hogy egyre többen indulnak vissza a gyökerekhez, miközben a technológia is segít, példákat hoz olyan emberektől, akik a hagyományos életmód és az intellektus, információ-áramlás egységében, mértékkel élnek, és átadják a tudásuk, ami egyszerre régi, de ugyanúgy új is. 

Jó példa dr. Gyulai Iván gondolkodása, aki "Ember- és környezetkímélő kertművelés" néven hivatkozik azon ökológiai módszerekre, amit a Természettől és magától is tanult.
Nem a görnyedős kapálás, látástól vakulásig történő munkavégzésnek valamiféle régisulis/poroszos örököse, nem arról szól, mint amit sokak hoztak, hogy "jajj, bezzeg a mi időnkben már hajnalban álltunk a sorba ásni / kapálni, és nem nyafoghattunk", hanem az odafigyelésre és egyensúlyra.
Fontosabb szempont az egység Ember és Természet, az organikus és a modern világ között. Ezek a fogalmak nem zárják ki egymást. Jó esetben inkább kiegészítik.

(Mellesleg Ivánnak még humora is van, ami nagyon ráfér az országunkra 🙂 - és nem akar "celebbé" válni, politikussá végképp nem.) 

De Iván mellett is egyre többen vannak, akik a tudomány és a természet, vagy a paraszti kultúra "keresztezésében" látnak kiutat, egy olyan lehetőséget, ami túlmutat az általános csordaszellem  gondolkodási berögzültségeinek keretein - és a sokak számára "szent tehén" pártpolitikán kívül látják a megoldást. Mert társadalmilag semmi nem lesz megoldva azzal, hogy ide-oda rakosgatjuk az X-et, vagy telerajzoljuk hülyeséggel a szavazópapírt.

Egy kis ízelítő a "Természet káoszából", emellett sok érdekességet találhatunk az Ökológiai intézet csatornáján. Nem, ez nem "olyan" intézet, szervezet - és talán pont ezért is működik a mondanivalója. Mert nem cégeknek szól, bár akár azoknak is, nem árul workshop-ot "csak most, csak neked" ígéretekkel, különféle cunci hívószavakkal - vagy megszólít, vagy nem.
   

Klímaváltozás

Ami az éghajlat-változást illeti: vajon hozzájárul a villámárvizekhez pl. az Indus vagy Dél-Ázsia bármely folyama mentén az emberi tevékenység, ami eleve monszun-övezet, mióta világ a világ? Biztos azért "terjesztik" az iszlámot is arrafelé, hogy ne legyen szent a tehén? 😃

Már megint a bocik.
 
Az tény, hogy pl. az USA egyes államaiban tényleg elképesztő mennyiségű marhát vágnak a "hamburgeres államok" számára, csak ott se minden szövetségi állam "hamburgerzabálisztán" abból az 50-ből. Van olyan, ahol nem hajlandók tömegesen vágott, rosszul tartott állatot fogyasztani, és van, ahol teljesen mindegy. 

Itt is felmerül egy kérdés, vagy elmerül: mennyire ocsmány és megalázó a mesterséges megtermékenyítés, amit a tömeges állattartás során művel az ember. 

"Állatbarát élelmiszer" és társai

Közben megérkezett divatos termékként a pálmaolaj, szójaőrület stb., amivel felszámoltak a jóval népesebb országokban rengeteg földet, erdőt, ahol a honos növényekből még többet kiirtottak, monokultúráznak, vagy olyasmit termelnek, ami gyorsan hoz nagy pénzt. Szójatej, mandulatej, stb., csak hát az sem tej :-) 

Itthon a mocsarak, lápok lecsapolásával kezdődött minden, környezetünkben a Balkánon (az időkre még emlékezve), de a Közel-Keleten még korábban elkezdték, ezért kopár Peloponézosztól Libanonig a legtöbb hegység 1400 m alatt. Csontváry cédrusait még láthatjuk, igaz, már rég kiszáradva.

Az erdőirtások nagy hulláma ma is terjed, a 10-30 milliós városok feltehetően még falánkabbak lesznek. 

A kereskedelmi célból kivágott erdők helyére megérkezett az eukaliptusz Amazóniába, Afrikába, ahogy anno hozzánk az akác, gyorsan pótolva az erdőállományt, de megváltoztatva / kinyírva az Életközösség javát, ami a talajon alapul. Vagyis mindent. Hurrá, haladunk!
Talajélet kiirtva, felforgatva, a létező diverzitás megszüntetve - de közben a társadalmi ideológiákban találunk új diverzitást, elég pár sorozatba belenézni. 

Ahogy távolodik a természet racionalitásától ez a világ, az "olyan mint..." kezd lenni az alap, mesterséges megoldásokkal, viszont dr. Carrington vissza fog térni, a Nap tevékenységét nézve lehet, nem is oly' soká.

Mások véleménye:

A Hazánkat (Homokhátságot) érintő elsivatagodáshoz kapcsolódó iromány és beszélgetés Kulcsár Lászlóval, a Zöld Gerilla Mozgalom fejével.

2024/03/12

Muslimgauze: 30 éves a Citadel, Al-Zulfiquar Shaheed, Zealot

Az a fura, hogy ez a 30 év mintha el se telt volna zeneileg.
Persze történt ez-az, de most, 2024-ben rosszabb, unalmasabb hangzás jön vissza sok ismertebb előadótól is.


Mellesleg a Citadel korábbi felvétel lehetett, az Extreme records által gondozott lemezek közt van, ami egy külön korszak, feltehetően 1991-92-es alapokon. A Shaheed pedig egy ízig-vérig középkorai klasszikus:


De 1994-ben jelent meg a duplalemezes Zealot is:
 


Közben túl voltunk már a meghatározó Betrayal és Veiled Sisters albumokon is (1993), ahol olyan hangzást ismerhetett meg az arra hangolt lélek, amit addig nem hallott. A Maroon pedig már a kanyarban.

2015/01/28

Ipari tájképek Paks mellett

Csámpa (és a Paksi Atomerőmű) mellett, egy rövidebb, de annál szelesebb kiránduláson sikerült lencsevégre kapni pár AtomKrisztust, azaz kereszt formájú, gigantikus méretű kandellábert (számtalan más formájú társával együtt). Így végre bővült kicsit az igen foghiányosnak mondható ipari tájképes portfólióm - amibe erről a helyről különböző évszakokban, napszakokban kiváló anyagot lehetne pakolni. Amellett, hogy eleve télen - kopárabb tájról készültek a képek, igyekeztem fekete-fehérben is kattintani (vagy tappintani.)

A látvány amúgy hajlik a szürreális felé, de nem válik fenyegetővé. Az erőmű turbinái jóféle ipari háttérzenét adnak a szántók / mezőgazdasági területek, telepített erdők, a közeli Duna és annak ártéri "mellékleteinek", valamint az erőműhöz tartozó mesterséges vizivilág kereszteződéseként jellemezhető környezetnek.

És az amperhangról, a nagyfeszültség zenéjéről  még nem is beszéltem :)

http://instagram.com/p/xXoUcAKHU6/

2013/02/10

Fagyott Világ 7. - élő fantasy szerepjáték a Börzsönyben

Így fest, amikor az emberek, hegyi emberek, orkok, nazgulok, elfek és törpök kilépnek a sötét szobából a téli Börzsönybe levezényelni egy élő szerepjátékot.
A képek mobil eszközzel készültek, a későbbiekben előkerülhetnek fényképezős képek is.

2012/05/05

Esti villámparádé a Gellért-hegyről (hidegfront, 2012.05.03.)

Zivatarok, villámok a távolban

Sajnos a 2012.05.03-án érkező hidegfront érkezésekor egy zivatarcella se találta telibe Budapestet (ismét), a nagyobb csapadéksáv már legyengülve ért ide valamikor éjjel. A villámok azonban szépen körbevillogták a várost több irányból is - a videón sajnos az égdörgés hangja helyett a Gellért-hegyen a külföldieknek hegedülő bácsi aláfestése hallható.

2012/04/28

Stoned Jesus, Ethereal Riffian, Fiktív, Twin Cobra - közép-európai pszichedelikus / stoner földalatti

A 2012. Március 30-án lezajlott rendezvényt a szó legszorosabb értelmében nevezhetjük undergroundnak, hiszen egyenesen a Föld burka alá, a Westbahnhof Music Pub-ban (ami mellesleg a metrókijárótól is alig egy percre található) sikerült felléptetni a két ukrán zenekart és a két hazai fellépőt:    stílusukban maximálisan az est "profiljába" illő Twin Cobra és a Fiktív gondoskodott a bemelegítőről.

Maga a hely igencsak felemás emberi környezete - vagyis a Nyugati aluljáró sajátos archetípusai: a szakadt prostik és a zsebtolvajok között félúton megbúvó klub / pub - ellenére meglepően jó volt, a két ukrán csapat közül pedig nekem személy szerint a Stoned Jesus tetszett jobban - az Ethereal Riffian, bár jó úton halad, élőben a számok kevésbé tűntek összeszedettnek / érettnek, a hangulat és a lelkesedés persze ott volt, és hát az alapok is tetszetősek, nyilván érni fog még a dolog, hiszen nem matuzsálemekről beszélünk (sőt, igazából pofátlanul fiatal volt mindenki). Valahol mindkét csapatra jellemző a Jimi Hendrix-től és és a stoner csapatoktól örökölt pszichedelikus hangfolyamba oltott ritmikus zene, továbbá a szerzemények hosszú mivolta - illetve az eme zenei világra jellemző nyersesség és játékosság. Rinya szerencsére nincs.

Első körben jöjjön tehát a Stoned Jesus koncertjéről készült fotósorozatom: