2012. május 5., szombat

Esti villámparádé a Gellért-hegyről (hidegfront, 2012.05.03.)

Zivatarok, villámok a távolban

Sajnos a 2012.05.03-án érkező hidegfront érkezésekor egy zivatarcella se találta telibe Budapestet (ismét), a nagyobb csapadéksáv már legyengülve ért ide valamikor éjjel. A villámok azonban szépen körbevillogták a várost több irányból is - a videón sajnos az égdörgés hangja helyett a Gellért-hegyen a külföldieknek hegedülő bácsi aláfestése hallható.

2012. április 28., szombat

Stoned Jesus, Ethereal Riffian, Fiktív, Twin Cobra - közép-európai pszichedelikus / stoner földalatti

A 2012. Március 30-án lezajlott rendezvényt a szó legszorosabb értelmében nevezhetjük undergroundnak, hiszen egyenesen a Föld burka alá, a Westbahnhof Music Pub-ban (ami mellesleg a metrókijárótól is alig egy percre található) sikerült felléptetni a két ukrán zenekart és a két hazai fellépőt:    stílusukban maximálisan az est "profiljába" illő Twin Cobra és a Fiktív gondoskodott a bemelegítőről.

Maga a hely igencsak felemás emberi környezete - vagyis a Nyugati aluljáró sajátos archetípusai: a szakadt prostik és a zsebtolvajok között félúton megbúvó klub / pub - ellenére meglepően jó volt, a két ukrán csapat közül pedig nekem személy szerint a Stoned Jesus tetszett jobban - az Ethereal Riffian, bár jó úton halad, élőben a számok kevésbé tűntek összeszedettnek / érettnek, a hangulat és a lelkesedés persze ott volt, és hát az alapok is tetszetősek, nyilván érni fog még a dolog, hiszen nem matuzsálemekről beszélünk (sőt, igazából pofátlanul fiatal volt mindenki). Valahol mindkét csapatra jellemző a Jimi Hendrix-től és és a stoner csapatoktól örökölt pszichedelikus hangfolyamba oltott ritmikus zene, továbbá a szerzemények hosszú mivolta - illetve az eme zenei világra jellemző nyersesség és játékosság. Rinya szerencsére nincs.

Első körben jöjjön tehát a Stoned Jesus koncertjéről készült fotósorozatom:



































2012. április 22., vasárnap

Hotel Wrecking City Traders & Gary Arce

Pszichedelikus desert rock a műfaj egyik papájától és az újabb trónkövetelőktől

Gary Acre neve a Yawning Man-ből (és még: Ten East, Yawning Sons) lehet ismerős - aki esetleg úgy tudja, hogy a Kyuss számít a stoner / desert rock műfaj alapzenekarának,  nincs teljesen igaza.
Persze a nyolcvanas évek végén a Palm Desert környékének a városból a sivatagba kiruccanó zenészei / rajongói között ott voltak ők is, viszont az első sivatagban tartott generátor-partikat a Yawning Man tartotta - gyakorlatilag a haveri körnek.

Persze ekkor még jóval "tömörebb" zene jellemezte őket (ma már csak a The Birth Of The Sol c. demógyűjteményen lelhetjük fel e kor mementóit), míg legelső albumuk (ami 2005-ben jelent meg) már egy jóval tágabb zenei spektrumot felölelő, sokkalta lebegősebb, pszichedelikusabb instrumentális zenét tartalmaz.

Gary Acre révén ez a szabad, végtelen, de mégis könnyen befogadható lebegés került az ausztrál dob-gitár duó, a Hotel Wrecking City Traders egyébként jóval morózusabb és zajosabb, többnyire stonerként definiált, ám az általános panelektől eltérő, jóval pszichedelikusabb és ösztönösebb  zenéjébe. A hanganyag mindössze két számot tartalmaz, ezek persze nem rövidek, ám annál sodróbb lendülettel vezetik végig a hallgatót a hullámokon, dűnéken és csúcsokon. A Hotel Wrecking City Traders bandcamp oldalán elérhető (ha jól tudom, minden) kiadványuk, köztük a Gary Acre társaságában készült 12 inches EP is - így hát innen is hallgathatjátok a 2011-es év szerintem egyik legjobb lemezét - de akár haza is lehet vinni flac, AAC, ogg, 320kb/s mp3 formátumban.